A pályázatról

Iskolánk az EFOP 3.1.8 Együtt, testvérként pályázat keretében két testvériskolával kötött együttműködési megállapodást. A közös élmények és az intézményünkben megtartott foglalkozások, kulturális és szabadidős programok segítik a pályázatba bevont diákokat abban, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, valós, konkrét és személyes kapcsolatokat kössenek, tartalmasan töltsék el a pályázati időszakot, és a programelemek révén készségeik komolyan, érdemben fejlődjenek.

 A pályázat célja:

A szemléletformálás komplex, hosszadalmas folyamat, leginkább gyermekkorban hatékony, az oktatás-nevelés területén3. Ezért a konstrukció célja a különböző társadalmi hátterű tanulók közti kapcsolat létrehozásának elősegítése, mely hozzájárul hosszú távon a kapcsolati tőke kialakításához és már a gyermekkorban elindulhat a társadalmi felelősségvállalás fontosságának előtérbe helyezése.

A felhívás célja olyan projektek megvalósításának támogatása, amelyek az országhatáron belüli és Kárpát-medencén belüli, valamint nemzetközi (Európai Unión belüli) testvériskolai kapcsolatok kialakításával, közös programok megvalósításán keresztül hozzájárulnak a tanulók kompetenciájának (szociális, életviteli, kommunikáció, stb.) fejlesztéséhez, ismeretanyaguk bővítéséhez. A program erősíti a hazafiasságot és a nemzeti identitást. Elősegíti a magyar kultúra megismerését. A program keretében lehetőség nyílik olyan tanulók közti kapcsolatfelvételére, egymás megismerésére, baráti kapcsolatok kialakítására, akik eltérő szociális helyzetükből fakadóan vélhetően sosem találkoznának egymással. A program ezen kívül lehetőséget teremt a szemléletformálásra, a társadalmi felelősségvállalás kialakítására.

Jelen felhívás kifejezetten olyan iskolák kapcsolatfelvételét, programkínálatának bővítését támogatja, ahol rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulókat oktatnak, nevelnek. Jelen program célzottan a különböző helyzetű iskolák közti kapcsolatok kialakítására irányuló kezdeményezést valósít meg. A konstrukció lehetőséget teremt a tanulók és pedagógusaik számára arra, hogy a sajátjuktól eltérő életminőségű/helyzetű társakkal kerüljenek együttműködő kapcsolatba, ezáltal a résztvevő tanulók kompetenciái, köztük szociális kompetenciái fejlődnek. Mindez hozzájárul a tanulmányi eredményeik és iskolai eredményességük javulásához. A közös interakciók hozzájárulhatnak a bevont tanulók előítéletességének csökkentéséhez.

 A konstrukció keretében elérni kívánt részcélok a következők:

  • hazai, Kárpát-medencén belüli és nemzetközi együttműködések kialakítása a nehéz szociális körülmények között élő tanulók és a problémában nem érintett tanulók, valamint az őket oktató pedagógusok között;
  • köznevelési intézmények nevelési, oktatási programkínálatának bővítése;
  • aktív szabadidő eltöltésének támogatása;
  • tanulók tantárgyi ismereteinek valamint nyelvi készségeinek fejlesztése.

 Célcsoportok: 

  • Olyan, az adott köznevelési intézménybe járó (általános iskola valamint alapfokú művészeti iskola esetében kizárólag az 5-8. évfolyam tanulói, szakközépiskola, szakgimnázium és gimnázium esetén valamennyi évfolyam tanulói) tanulók kiválasztása és bevonása szükséges, akik körében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók aránya eléri a 40%-ot. (Tehát, ha az adott köznevelési intézmény 50 tanulót von be a programba, ebből legalább 20 tanulónak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben szükséges részesülnie.)
  • A programba bevont pedagógusok;
  • A programba bevont tanulók családjai;
  • A célcsoporttal a program keretében testvériskolai kapcsolatot kialakító oktatási intézmények pedagógusai és tanulói.

 

Beavatkozási logika:

A két eltérő társadalmi státuszú csoport közti interakció lehetőséget teremt az egymás iránti felelősségvállalás felerősítésére. A konstrukció a tanulók kompetenciafejlesztéséhez is hozzájárul. Minden programban résztvevő tanuló számára lehetőség nyílik a kötelező óraszámon felüli nyelvtanulásra, mely lehetővé teszi a továbbtanuláshoz is nélkülözhetetlen nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését. A tanulmányi, kulturális és szabadidős programok, illetve a délutáni foglalkozások segítségével komplex módon bővülhet a tanulók ismeretanyaga számos tudományterületen. Ezen kívül a program olyan intézményközi kapcsolatok kialakítását ösztönzi, amelyek keretében lehetőség nyílik az oktatás, nevelés különböző területein, így a nehéz szociális körülmények között élő tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatosan szerzett tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztására. A program segítségével az egymás iránti szolidaritás erősödhet. A Kárpát-medencén belüli programok megvalósítása keretében a határon túli magyar tanulókkal való kapcsolatok kialakítására lehetőség nyílik. A program keretében egy közösen kiválasztott és felépített téma kapcsán alakul ki együttműködés a programban résztvevő intézmények között. A program során a két iskola tanulói, illetve pedagógusai hazai és Kárpát-medencén belüli program esetében legalább hatszor, a nemzetközi kapcsolat kiépítése esetében pedig legalább egyszer személyesen is találkoznak. A projekt keretében a személyes tanulói, pedagógus kapcsolat kialakítása mellett olyan tevékenységek megvalósítása kötelező, amelyek lehetővé teszik a fenti tématerületeken történő közös munkát, például interaktív módszerekkel.

 Illeszkedés a stratégiai környezethez:

Európa 2020 Stratégia: Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10 %-ra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. Ehhez szükséges az esélyteremtő és hátránykompenzációs beavatkozások javítása, a lemorzsolódást megelőző iskolai pedagógiai folyamatok fejlesztése és a pedagógusok szakmai felkészítése, valamint ehhez járul hozzá az egész életen át tartó tanulás keretstratégiájában foglaltak szerint a köznevelésen kívüli nem formális és informális tanulást megvalósító intézményrendszer fejlesztése is. Ennek értelmében a felhívás az Európa 2020 Stratégia mindhárom céljához: az intelligens, a fenntartható és a befogadó növekedéshez egyaránt képes hozzájárulni.

A Partnerségi Megállapodás rögzíti, hogy „a tanulói keretek között történő felzárkózást hatékonyan egészíthetik ki az iskolák által igénybe vett nem formális és informális oktatási szolgáltatások: ezek a szociokulturális és egészségi állapotbeli hátrányok együttes leküzdése érdemben csökkenthetik az iskolai lemorzsolódást is (többek között képzések, szakkörök, foglalkozások, foglalkozás-sorozatok, egészségnevelés, virtuális oktatási környezet, versenyek, vetélkedők, képzések, táborok, tanoda típusú fejlesztések).

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.