Tematikus foglalkozás – „A” komponens
2019-05.-03. 14,00-15,00
Környezetvédelem
Környezetvédelmi kvíz
1.Kinek a feladata megvédeni a Földet?
1 minden emberé, életkortól függetlenül
2 a felnőtteké
x a gyerekeké
2. Szabad-e a gyerekeknek figyelmeztetni a felnőtteket, ha azt látják, hogy a környezet számára káros dolgot tesznek?
1 nem szabad
2 szabad, de mindig csak udvariasan
x nemcsak hogy szabad, de alaposan le is kell hordani őket
3. Hogyan tehet egy gyerek a legtöbbet a környezetvédelem érdekében?
1 ha felszedi mások helyett a szemetet
2 ha a leghangosabban kiabál a kárt okozók ellen
x ha minél többet megtanul a környezetvédelemről, és azt másoknak is elmondja
4. Hány környezetvédő szervezet létezik?
1 öt
2 több száz
x csak egy
5. Miért érdemes csatlakozni a környezetvédőkhöz?
1 mert adnak igazolványt
2 mert közösen sokkal többet lehet tenni a Földért
x mert szép az egyenruhájuk
6. Miért szokták a környezetvédőket zöldeknek nevezni?
1 mert zöld a bőrük színe
2 mert zöld a ruhájuk
x mert a Föld akkor egészséges, ha zöld, vagyis ha sok erdő, növény borítja
7. Mit termelnek a fák, ami nélkül nem tudnánk élni?
1 oxigént, amit belélegezhetünk
2 gyümölcsöt, amit megehetünk
x tüzelőt, amivel fűthetünk
8. Mi helyettesítheti a fákat a Föld levegőjének tisztításában?
1 semmi
2 a szivárvány
x a felhők
9. Hol van együtt olyan sok fa, hogy képes befolyásolni az egész világ időjárását és a levegőt is, amit belélegzünk?
1 a sivatagban
2 a trópusi esőerdőkben
x a sarkvidéken
10. Mekkora területű esőerdő pusztul el percenként?
1 mint egy parkoló
2 mint egy mozi
x mint 50 focipálya
11. A Föld összes növény- és állatfajának hányad része él a trópusi esőerdőkben?
1 több mint a fele
2 kis része
x negyede
12.Miért baj, hogy kiirtják az esőerdőket?
1 a növények és állatok kipusztulnak, ráadásul a talaja sem jó termőföldnek
2 romlik a levegő minősége, és megváltozik az időjárás is
x sajnos mindkettő egyszerre igaz
A környezettudatosság és a környezeti válság
A környezeti problémákkal való törődés már hosszú múltra tekint vissza, azonban a környezettudatosság fogalma elválaszthatatlan az ipari fejlődés és az azzal járó megnövekedett szennyezés kialakulásától. A környezettudatosság fontosságát a modern környezetvédő mozgalmak és egyre gyakrabban bizonyos államok is hangsúlyozzák, a fogalom használata és térnyerése az ezen mozgalmak erősödésének köszönhető. A környezetvédő mozgalmak sokat tesznek az emberiség előtt álló környezeti problémák tudatosítása érdekében, amire építve akár politikai nyomás is gyakorolható a döntéshozókra az ilyen típusú, mérlegelést igénylő döntések során. A különböző környezeti katasztrófák, mint például a mexikói-öbölbéli olajszennyezés vagy Fukusima időlegesen növelheti a problémák iránti érdeklődést és számos információt juttathat el az emberekhez, ám ez nem pótolhatja a környezeti nevelést és nem feltétlenül késztet környezettudatos cselekvésre is.
A környezettudatos cselekvés
A környezettudatos szemlélet számos esetben tettekben is megmutatkozik, ezen esetekben az adott szereplő igyekszik egyéni döntései, tettei során a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Ennek számos példája lehet az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen a vegetáriánus, illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő diétáig. A közös ezekben az, hogy az ezen cselekvéseket végző döntésének hátterében a környezeti szempontok is szerepet játszanak. A gazdasági-üzleti szféra szereplői is cselekedhetnek környezettudatos módon, ehhez a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venniük a vállalatirányításban.
Ahogy egyre jobban a bőrünkön érezzük a természeti környezet pusztulásának jeleit, úgy kerül fokozatosan előtérbe a környezettudatosság. De mit tehetünk mi magunk a környezetünk védelme érdekében?
Tematikus foglalkozás – „B” komponens
2019-05-03 15,00-16,00
Nyugat-Európa gazdaságának pillére: Franciaország
A fekvés hatalma
- Európa 3. legnagyobb területű országa (1. Oroszország, 2. Ukrajna)
- Európa 2. gazdasági hatalma (1. Németország)
kedvező földrajzi fekvés
természetes határai
két tengeri határ
Atlanti-óceán
Földközi-tenger
nagy gyarmatbirodalom a 19. században
hegyek és folyók
Alpok
Pireneusok
Rajna
a hegyek a közlekedést és a kereskedelmet gátolták
- szerpentinek
- viaduktok
- alagutak
sokféle táj alkotja
domborzatilag és éghajlatilag
A medencék etetik és itatják Nyugat-Európát
Bretagne és Normandia
Breton-hegyvidék
Normand-hegyvidék
- variszkuszi hegységmaradványok
- óideik (a karbon-perm időszakokban jöttek létre)
- nagyon lekoptak (szelíd és lankás táj)
óceáni éghajlat
- nagyon csapadékos
- bő legelők
hagyományos mg-i ágazat:
- szarvasmarha-tenyésztés
- tejipar (sajt, vaj): sokat exportál
új mg-i ágazatok:
- sertéstenyésztés
- baromfitartás
almáskertek
almabor (a szőlő nem terem meg itt)
tengerpart
- nagy kikötők (halászflották)
- halászfalvak (kisebb halászhajókkal)
- árapályerőmű
- St. Malo
- St. Malói-öböl
- Rance folyó torkolatában
- 10-11 méteres dagálykor visszafelé folyik a folyó (termel áramot)
- 1966-ban építették (ez volt a világon az első)
Francia-lépcsővidék
laza üledéksorok
központja:
- Párizsi-félmedence
- Szajna – Párizs
az ország éléskamrája
növénytermesztés
- búza
- cukorrépa
állattenyésztés
- szarvasmarha
Loire- és Garonne-völgye
- növénytermesztés
- kukorica
- napraforgó
- szőlő (csemege- és borszőlő)
állattenyésztés
- sertés
Tantárgyi fejlesztés – magyar nyelv és irodalom
május 02.
1-2. foglalkozás
1. csoport: 14-15 óra
2. csoport: 15-16 óra
Anyag: Szófajtan: A névmások
Célok és feladatok:
- A névmás fogalmának felidézése, fajtái
- A személyes névmás a magyar nyelvben- összehasonlítva más tanult idegen nyelvben használatossal
Fejlesztési területek, kompetenciák:
- A szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése,
- Szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban
- A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.
Konklúzió:
1.csoport: Feladatok megoldásával hívtuk elő a névmásokról tanult ismereteket.
Megneveztük, felsoroltuk a fajtáit, de szövegkörnyezetben való felismerésük nem volt pontos, így erre helyeztük a hangsúlyt.
2.csoport:Hibás szöveg elemzésével, javításával hívtuk fel a figyelmet a névmások a névmások szövegszervező szerepére.
Végül ők maguk fogalmazták meg ennek fontosságát.